Szülői vélemény

Hozzászólásként kaptuk... nagyon köszönjük a kedves szavakat:

Mi 2007-ben, ősszel kezdtük Otikánál a bölcsit, Marci fiam akkor múlt 2 éves, Szerettem volna ha olyan közösségbe járna, ahol a mindennapi törődésen, nevelésen túl valami pluszt is kapna, ami nagyon hasonló ahhoz, amit én (mi), a család adunk Neki akkor, amikor Tőlünk távol van. Otikánál mindezt a pluszt, megtaláltam. Igazi, őszinte szeretetett, odafigyelést.
Marcikám kettő évet töltött a bölcsiben és kétség sem fért hozzá, hogy második kisfiamat, Matyit ne ide járassam, Matyi is második éve jár Otikához és Feri bácsihoz. Lassan elválunk, mert Matyikám is nagy ovis lesz de ígérem visszajárunk a bölcsikébe nyaralni, vakációzni.
Köszönet Otikának, Ilus mamának, Edit mamának, Ibolya néninek, Andi néninek és Feri bácsinak ezért a szép négy évért, hogy együtt lehettünk.

Jónás Ida
Marci és Matyi anyukája

Eperszüret

Szülői vélemény

Kislányom még nem volt két éves, mikor keresgéltem a környéket egy olyan családi napközit, ahol hetente egyszer-kétszer közösségben lehet a gyermekem. Így bukkantam rá erre a csodálatos „szivárványos” helyre és Otikára. Azonnal megfogott nem csak engem, hanem a kislányomat is a szeretetteljes légkör, a családias hangulat, és az, hogy itt minden a gyerekekért van.

            Fantasztikus, színvonalas, igényes bölcsőde, magas szakmai nívóval, rendezvényekkel, nagyszerű előkészítő helye az ovinak és annak, hogy a gyerekek először megtapasztalhassák a leválás folyamatát.

            Sajnos csak másfél évet jártunk, de szívünk szerint 10 évig is maradtunk volna itt; amikor csak lehetőségünk van, vissza-vissza látogatunk.

            Aki szeretné biztonságos, igazán gyermekszerető és szakmailag, pedagógiailag kiemelt helyre adni a gyermekét, az bátran jelentkezzen a Szivárvány bölcsibe, mert állíthatom, hogy a környék „legeslegjobb” családi napközije.

Julcsi anyukája

Fehér Ildikó óvónő, anyuka
30/356-9001

Tavaszi zsongás

Csigázás :)

Minden játék fejleszt valamilyen képességet!

A mai közhittel ellentétben: a gyermek életkorának megfelelő játékban a képességek „fejlesztés nélkül” is fejlődnek. Maguktól! A legújabb idegélettani kutatások arra tanítanak, hogy a valódi fejlődés alapfeltétele a gyermek oldott és derűs állapota. Az ingerületeket az idegrostok között továbbító speciális anyagok így vannak jelen kellő mennyiségben az idegrendszerben. Nemrég, egy általános iskolásoknak kiírt pályázaton derült ki, hogy a gyerekek többsége alig néhány játékot ismer. A napi rohanásban, érdek központú világunkban sok felnőtt a hasznos munkától, tanulástól elcsent időpazarlásnak tekinti az „öncélú játszadozást”. Szinte csak akkor engedi-küldi játszani, ha valamiért zavaró a gyerek jelenléte.

A számos neves pszichológus véleménye közül csak egyet hadd idézzek:

A gyermek azért játszik – tanítja Rubinstein – mert fejlődik, és azért fejlődik, mert játszik.

A játék fejleszti a figyelmet, a képzeletet, az ügyességet, szerepvállalásra tanít, közösségi élményhez juttat, erősíti rögtönző és koncentráló készségünket, fejleszti logikánkat, gondolkodásunkat, beszédünket, kifejezőkészségünket, önuralmat, önbizalmat ad, és arra is ránevel, hogy győzni-veszteni egyaránt megtanuljunk.

 A szabad játékról többet olvashat itt.

Anyák napi köszöntés